Anime and Manga
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Japán Esemény Naptár

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
MatsuLaviRukia
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 188
Join date : 2011. Aug. 03.
Age : 20
Tartózkodási hely : The Black/Dark Order

TémanyitásTárgy: Japán Esemény Naptár   Pént. Aug. 05, 2011 5:43 pm

Tavasz:


Március:

Március 1-14. - Omizu-Tori:
Egy rejtett kútból vizet húznak, és Buddhának ajánlják fel. Majd a szerzetesek égő fáklyákkal megtisztítják. A Narai Todaiji - Templomban körülbelül a 8. század óta, így jelzik a tavasz kezdetét.

Március 3. – Hina Matsuri (Hina Macuri) – Hina Babaünnep:


Ezen a napon a lányokat ünneplik. Egész Japánban minden március 3-a előtt a lányok játék babákat Heian - kori ruhákba öltöztetnek majd kirakják a házaikban. A babákat általában az első születésnapjukon kapják meg. Ezeket vagy öröklik az anyai nagyszülőktől, vagy pedig ők veszik meg nekik. Március 3-án mindenképp vissza kell csomagolni őket, mert különben vénlány marad a „csemete”.

Március 13. – Kaszugi Szentély Ünnepe:
A Narai Kaszugi Szentély szüzei 1100 éves táncot járnak.

Március 14. – Fehér Nap:
Egy új ünnep, ami csak pár évtizede létezik. A Valentin Nap ellentéte, ilyenkor a férfiak ajándékozzák meg a nőket viszonzás képen. Általában fehér csokoládét vesznek, és valószínű innen is ered a neve.

Március 21 – Shumbun No Hi (Sumbun No Hi):
Tavaszi Napéj Egyenlőség Napjaként nevezzük. Egyike az Állami Ünnepeknek. A tavaszi higan ünnepség főnapja, amikor összegyűlik a család és közösen meglátogatják az ősök sírját.


Április:

Április 8. – Buddha Születésnapja:

Japán szerte megemlékeznek Buddha születésnapjáról, a templomokban szertartásokat tartanak.

Március 14-15. – Takayama Matsuri (Takajama Macuri):

A Takajamai Hie Szentélytől az egész városon keresztül Edo – kori ruhába öltözött emberek vonulnak fel, hogy a pestis kamiját kiengeszteljék.

Április 16-17. – Yayoi Matsuri (Jajoi Macuri):
A Futaraszan szentélynél hatalmas felvonulás látható.

Április 29. – Midori No Hi:
Az Állami Ünnepek egyike, más néven a Természet Napja. 1989–ig Hirohito hivatalos születésnapja volt. Majd halála után átkeresztelték, amikor az új uralkodó trónra lépésével új hivatalos születésnapot jelöltek ki. (Valószínű, hogy a Természet Napja név a volt császár tudós biológus mi volta miatt kapta)


Május:


Május 3. – Alkotmány Ünnepe:

A Japán törvényalkotás napja, az alkotmány ünnepe, amely egyike a Japán nemzeti Ünnepeknek. 1947-ben ekkor lépett életbe az új alkotmány.

Május 3-4. – Hakata Dontaku Matsuri (Hakata Dontaku Macuri):

A legendás isteneket kísérik a beöltözött városiak.
Május 3-5. – Hamamatsu Matsuri (Hamamacu Macuri):

Papírsárkányokat eregetnek a Nakatajima tengerpartján.

Május 5. – Kodomo No Hi:
Más néven Gyermeknap, az ország egyik állami ünnepe, de hagyományosan és informálisan inkább csak a fiúgyermekeké (nem hivatalosan régóta Tango No Szekkunak is hívják). Ezen a napon pontyot („az édesvíz királyát” a siker, az erő és a kitartás jelképét) formázó kis zászlókat (Koinobori) tűznek ki a ház elé, az ereszre fekete ürmöt és íriszt kötöznek, hogy távol tartsa a gonosz szellemeket.

Május 15. (Minden páratlan évben) – Kanda Matsuri (Kanda Macuri):
Hordozható szentélyeket visznek a Kanda Mjódzsin szentély környékére, hogy kiengeszteljék az ottani isteneket.

Május 15. - Aoi Matsuri (Aoi Macuri):
Ennek a hagyománynak az eredete a 6. századra nyúlik vissza. Az ünnep az aoi növényről kapta a nevét, amelyet pompás ruhákon, a vonulók hajában láthatunk. A Mályvarózsa ünnep elvileg hatásos a hurrikánok és nagyobb földrengések távol tartásában. Az emberek Heian – kori ruhákba öltöznek és a császári palotától a Simogamo és a Kamimago szentélyhez vonulnak.

Május 11. - Kormoránhalászat:
1300 éve, még a Heian-korban érdekes együttélés alakult ki a japán halászok és egy madár között. A hazánkban kárókatona vagy kormorán néven ismert madarat inkább a halastavak rémeként emlegetik Magyarországon, nem mint segítő halászként. Japánban azonban máig találunk néhány családot, akik évszázadok óta változatlan módon dolgoznak együtt velük. Ez az „ünnep” a halász szezon elején éjjel lámpafénynél történik. Idomított madarakkal halásznak.


Esős Évszak:


Június:

Június 14. – Rizsvető Ünnep:
Hagyományos földműves ruhába öltözött lányok szertartásszerűen rizst vetnek a Szumijosi szentély földjein, így jó termésért imádkoznak.


Nyár:


Július:


Július 7. - Tanabata Matsuri (Tanabata Macuri):

Ilyenkor a tiszta nyári égbolton a Tejút csillagai teljes szépségükben ragyognak. Egy legenda szerint egy szerelmes pár, akiket a Tejút elválaszt minden évben egyszer ezen a napon találkozhatnak. A két csillag az Altair (Pásztorfiú) és a Vega (Szövőlány). Ez a nap a kívánságok beteljesülését fejezi ki. Így a japánok bambuszfákat díszítenek, amelyekre kívánságokkal tele írt cetliket raknak, majd reménykednek, hogy teljesülnek kívánságaik.

Július 20. – Umi No Hi:
A Tenger Napjaként nevezik és az Állami Ünnepek egyike. Ezen a napon köszönetet mondanak a tengernek a sokféle áldásáért.

Július 17 – 24. – Gion Matsuri (Gion Macuri):
Egy Sintó ünnep, amelyet országszerte megülnek júliusban, de a legnevezetesebb a Kjótói Jaszaka szentély által megszervezett. 17-én hatalmas kerekes dobogókon zenészeket, történelmi és mitológiai alakok szobrait hordják körbe, annak emlékére, hogy 869-ben ilyen körmenettel, illetve felvonulással sikerült valamilyen szinten elhárítani egy súlyos pestisjárványt.



Augusztus:
Augusztus 1-7. – Nebuta Matsuri (Nebuta Macuri):

Maszkos emberek hatalmas felvonulása.

Augusztus 12 – 15. – Ava – Odori:
Ezeken a napokon a japán táncoké és énekeké a főszerep. Mondhatni egy felvonulás az utcákon. Ez a rendezvény általában Tokushimában zajlik.

Augusztus 13 - 16. – Bon:
Az Obon-nak vagy Urabon-nak is nevezett, buddhista ünnep. Ebben az időszakban a halottak lelkei visszatérnek a régi otthonukba, hogy láthassák családtagjaikat. A házak bejáratához lampionokat akasztanak, hogy a lelkek ne tévedjenek el, majd az ünnep végén ezeket a folyóba dobják, hogy a lelkek visszahajózzanak a túlvilágba. Még ebben a pár napban rendbe teszik és feldíszítik a sírokat. És esténként általában táncestélyeket tartanak.

Augusztus 16. – Daimonji (Daimondzsi) Örömtűz:

Öt nagy máglyát gyújtanak Kiotó város környéki hegyeken, így jelezvén a Bon ünnep végét.



Szeptember:


Szeptember 15. – Keirou No Hi (Keíró No Hi):
Más néven az Öregek Napja. Úgy szint az Állami Ünnepek egyike. 1966 óta ünneplik, amikor elfogadták az idősek szociális biztonságát garantáló törvényt.

Szeptember 14 - 16. – Hacsiman - Guu Matsuri (Gú Macuri):

Lovas íjászok felvonulása és versenye a Hacsiman Gú szentélynél.


Szeptember 23. – Shubun No Hi:
Őszi Napéj Egyenlőség Napjaként nevezzük. Egyike az Állami Ünnepeknek. Az őszi higan ünnepség főnapja, amikor összegyűlik a család és közösen meglátogatják az ősök sírját.



Ősz:


Október:


Október 10. – Taiiku No Hi:
A Sport Ünnepe és az Állami Ünnepek egyike. 1966-ban iktatták törvénybe az 1964-es Tokiói Olimpia tiszteletére. A fő célja, az egészséges életmód terjesztése.

Október 22. – Jidai Matsuri (Dzsidai Macuri):

A Korok Ünnepe. Kiotóban az egyik legnagyobb turistalátványosság, amikor az 1200 éves Kiotói történelemből merített alakokat idézik meg, színpompás kosztümökben. Majd városiak a Heian szentélyhez vonulnak ünnepelni.

Október 22. – Kurama Matsuri (Kurama Macuri):


Kurama Tűzünnepét Kiotó egyik negyedében tartják. Látványossága a fáklyát vivő emberek ünnepi felvonulása a Juki szentély bejáratáig


November:


November 3. – Bunka No Hi:
A Kultúra Napja az Állami Ünnepek egyike. A hagyományos kulturális értékeknek és az új eszményeknek, a béke - és szabadságszeretetnek az ünnepe. Számos rendezvénnyel, fesztivállal ünneplik. És a kormányzat ilyenkor tünteti, illetve nevezi ki az Élő Nemzeti Kincseket és ekkor adják át a Kultúra Rendeket is.

November 15. – Shichi - Go - San:

A 3, 5 és 7 éves gyerekek napja. A szülők az ilyen korú gyerekeket elviszik egy Sintó szentélybe, majd áldást kérnek rájuk. És ezeken a napokon nagy családi fotózás zajlik.
November 23. – Kinrou Kansa No Hi (Kinró Kansa No Hi):

A Munka Hálaadási Napja, amely az Állami Ünnepek egyike. Ezen a napon az emberek köszönetet mondanak egymásnak és a Kamiknak a jó munkáért és annak gyümölcséért. Valószínű, hogy azért választották ezt a napot mert ősidők óta a császár ezen a napon mutatja be az új rizstermést.

Tél:

December:

December 23. – Tenno No Tanjobi:
Az Állami Ünnepek egyike, nem is csoda hiszen az uralkodó születésnapja.

December 25 – 26. – Karácsony:
1549 után kezdték ünnepelni a karácsonyt Japánban, Xavér Szent Ferenc által. Sajnos ez a hagyomány nem volt hosszú életű, mivel a mélyen sintoista császár a kereszténységet, mint vallást betiltotta, ezzel feledésbe merült maga a karácsony ünnepe is. Pár évszázad után azonban változott a helyzet, a második világháború miatt, ugyan is az amerikai megszállás alatt a japánok megismerkedhettek Szantakuro-val (Mikulás). Így a Jézuska továbbra is tabu maradt. Annak ellenére, hogy Karácsony mint olyan, nem létezik Japánban, egyre többen ünneplik meg. Feldíszítik otthonaikat, megajándékozzák barátaikat és rokonaikat, és különleges ételeket készítenek, erre a hivatalosan nem is létező ünnepre. Ilyen tradicionális étel a karácsonyi torta „kriszmaszu kékü”, ami sok-sok habból és földieperből tevődik össze.
Másik fura szokásuk ebben az időben, hogy meghallgatják a „Daiku-t”, vagy más néven Beethoven 9. szimfóniáját. Hogy miért? Erre még ők sem tudják a választ…
A tapasztalat az, hogy erre az ünnepre is egyre jobban a kereskedelem nyomja rá a bélyegét sajnos.

Január:

Január 1 – 3. –Shogatsu:
Más néven az Újév a legnagyobb ünnep Japánban. Ezeken a napokon minden intézmény és munkahely zárva van. Ilyenkor a házat alaposan kitakarítják az új esztendő istenének fogadására. Éjfélkor általában éjféli misére mennek, ahol meghallgatják a 108 harangkondítást, ami elűzi a múlt esztendő gondjait. Az új év első napja családi körben zajlik, templom, illetve szentély látogatással. Óriási divat újévi üdvözlőlapokat küldeni barátoknak, rokonoknak, és még akár munkatársaknak is. Ezekre a lapokra nagyon vigyáznak és pontosan Január 1-én adják át a postások mindenkinek. Országosan körülbelül 4 milliárd lap cserél gazdát. A sárkány eregetés és a hanecuki nevű tollaslabdaféle játékok hagyományosak újévkor.

Január 15. - Seijin No Hi (Seidzsin No Hi):

A Nagykorúság napja az állami ünnepek egyike. Amikor a fiatalok betöltötték a 20. életévüket, akkor ettől a naptól válnak felnőtté. Ezen a napon a felnőtt korba lépők ellátogatnak valamelyik Sintó szentélybe, illetve részt vesznek az önkormányzat számukra rendezett fogadásán. Japánban 20 éves kortól lehet szavazni, dohányozni és szeszesitalt fogyasztani.

Február:
Február 1-5. – Yuki Matsuri (Juki Macuri):

A Hó Fesztivál fénypontja a látványos hó szobrok versenye. A különös tárgyakat a városközpont melletti Odori parkban állítják ki február első hétvégéjén. Minden évben más témát választanak, a műremekek rendszerint hatalmas, bonyolultan kifaragott, élethű alkotások.

Február 3. vagy 4. – Setsubun (Szecubun):
A holdnaptár szerint a tél utolsó napja, melyet országszerte minden nagyobb templomban megünnepelnek. Fő látványossága a babszórás, mikor is papok vagy más kitűnőségek, például sumo birkózók marok számra szórják a babot a tömeg közé, mely egy hangúan szavalja: "Jöjjön a jó szerencse, távozzék a gonosz."

Február 14. – Valentin Nap:
Mint más országokban itt is tartanak Valentin Napot. Csak éppen kicsit máshogy. Ilyenkor a nők ajándékozzák meg a férfiakat.


Szómagyarázat:
Higan:
Egy – egy hétig tartó buddhista ünnep a tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején, amikor is azért imádkoznak, hogy az elhaltak lelkei nyugovóra leljenek a „túlparton”, vagyis az örök paradicsomban. A japán buddhizmus ezen ünnepe más buddhista országban nem ismeretes. Ilyenkor általában összegyűlik a család, virágot, füstölőt visznek a sírokra és ohagit (Édes mázzal bevont rizsgombócot) meg más, húst nem tartalmazó ételeket tesznek a bucudanra (Házi oltár). Közmondás szerint: „A higannal véget ér a téli hideg és a nyár heve”.

Élő Nemzeti Kincs:
1955 óta ezzel a címmel tüntetik ki azokat az előadó- és népművészeket, akik szakmájuknak mesterei és továbbhagyományozói. Évente 2 és fél millió jen támogatást kapnak az államtól.

Kultúra Rend:
Polgári rendjel. 4 – 5 olyan személy kap, akik kiemelkedő eredményeket értek el a művészetek vagy a tudományok valamely területén.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://bleach-anime-fanclub.gportal.hu
 
Japán Esemény Naptár
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Shintaro Yun
» -= Masamune műhelye =-
» Kamakura hegyi falu
» 7 - Saját technikák
» Anime/manga/visual novel/light novel ajánló

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ANIME FOREVER!!! :: Japán :: JAPÁNRÓL-
Ugrás: